Tóték-kiállítás és előadás a SepsiBook-on

Örkény István születésének 110. évfordulója alkalmából kültéri kiállítást szervezett a Magyar Kultúra Napján a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy és a Tamási Áron Színház „Tóték a Székelyföldön” címmel. Ennek az anyagnak a bővített változatát láthatják az érdeklődők „Tóték a Kárpát-medencében” címmel a SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál ideje alatt (május 26–29 között) a Sepsi Aréna teraszán. Május 29-én, vasárnap este a színház társulata utoljára játssza itthon az idei évadban Örkény István Tóték című darabját Bocsárdi László rendezésében.

A kétnyelvű (magyar–román) kültéri kiállítás a Tóték székelyföldi és magyarországi bemutatóinak világába nyújt betekintést, kurátora Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője. A megnyitójára május 26-án, csütörtökön 16:30-kor kerül sor a Sepsi Arénánál.

Szembetűnő hasonlóságok és különbségek láthatóak majd a kiállított fotókon, feledhetetlen szereposztásokról, alakításokról tanúskodva. Gondosan megtervezett színpadképek, jelmezek, plakátok, és sajtószemelvények is mesélnek a különböző előadások történetéről. Nem volt könnyű dolgunk a válogatásnál, hisz Örkény örök aktualitása rengeteg fontos Tóték-előadást szült szerte a Kárpát-medencében. Több erdélyi és magyarországi színházi és muzeális intézmény önzetlen segítsége nyomán állt össze a tárlat, a szerkesztést és grafikai kivitelezést Szebeni-Szabó Róbert fotográfus végezte.

„Milyen varázslók ezek – a színészek és a rendező? És milyen varázslat ez – a színészek, a rendező és a közönség együtt? A halkuló moraj a nézőtéren, a szétnyíló függöny susogása, a díszlet, és aztán az első szó, mely elhangzik a fényszórók kereszttüzében, és elmond valamit, amit én írtam ugyan, de most mégis másként hangzik, többnek, jobbnak, igazabbnak? És ami szomorú volt, most mitől szomorúbb? És ami mulatságos, most mitől nevettetőbb? És mi az, ami föllebegteti és egyszerre sokszínűvé és sokértelművé teszi, ami a papíron csak mondat volt, szó és betű?” – írja Örkény István a Marosvásárhelyi Állami Magyar Színház 1968-as előadásának műsorfüzetében.

A Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza és dráma megteremtője először kisregény formájában írta meg a Tótékat 1966-ban, majd egy évvel később drámává is átdolgozta a történetet. Tóték egyetlen fia az orosz fronton harcol, és rábeszéli idegkimerültségben szenvedő felettesét, hogy szüleinél, Mátraszentannán pihenje ki a háború fáradalmait. Az őrnagy meg is érkezik a hegyi faluba, a Tót család pedig mindent elkövet, hogy a kedvére tegyen, abban a reményben, hogy így az őrnagy pártfogása alá veszi majd gyermeküket a harctéren. Ebben az ártatlan családi történetben a mindenkori ember kiszolgáltatottságáról fest átfogó, örök érvényű képet a szerző: az abszurd határát feszegető groteszk helyzetek hosszú során át az ember dől a nevetéstől, de közben érzi, hogy valójában a második világháború tragédiáját látja. Vajon meddig lehet tűrni a kiszolgáltatottságot a szeretet nevében? Mit tehet az ember, ha a legjobb szándéka is balul sül el? Vállalhatjuk-e a felelősséget ezért a feje tetejére állt világért? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Örkény István darabja nyomán a Tamási Áron Színház vasárnap 18 órától látható előadása.