Búcsúzunk KAF-tól

Megrendüléssel értesültünk kortársunk és barátunk, a magyar irodalom egyik legfontosabb költője és egy igazi színházi ember, Kovács András Ferenc (KAF) halálhíréről. Hogy mekkora veszteség ért bennünket, talán még fel sem fogjuk igazán.

Olvassuk az internetet elárasztó rengeteg méltatást, de mintha elvesztették volna tartalmukat a szavak… Kossuth-díj, Artisjus irodalmi nagydíj, József Attila-, Déry Tibor-, Ady Endre-, Babérkoszorú-, Prima- és rengeteg más díj… A Romániai Írók Szövetsége, a Szépírók Társasága, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, a Széchenyi Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem díszdoktora… A marosvásárhelyi Nemzeti Színház egykori aligazgatója, a magyar társulat művészeti vezetője, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője, főszerkesztője…

Díjainak és életpályája fontosabb állomásainak sora még hosszan folytatható. Velünk is dolgozott. A máig nagy sikerrel játszott Kaisers TV, Ungarn című előadásunk dramaturgja volt, és ugyanilyen sikertörténetként tartjuk számon az ő verseiből készült Képeslap a semmiből című, 2011-es koncertszínházi előadást, melyet a P.U.L.B. (Próba után Lacikánál borozunk) nevű Márton Lóránt színművész által verbuvált zenekar adott elő. 2014. április 11-én, a magyar költészet napján Kovács András Ferenc egyéni műsorral is fellépett a Tamási Áron Színházban: Költők színháza című, saját verseiből összeállított előadóestjére a stúdióteremben került sor, utána késő estébe nyúlóan dedikált és beszélgetett az érdeklődőkkel.

Valamennyiszer nálunk járt, kiemelt figyelemmel és szeretettel fogadtuk. Beszélgetéseink során rengeteget tanultunk tőle irodalomról, művészetekről, színházról, fimről. Csodáltuk széles körű tudását, tájékozottságát, nagyra értékeltük szerénységét, közvetlenségét, játékosságát, nagyvonalúságát. Igazodási pont volt az életünkben. Újra és újra meggyőződhettünk róla, hogy nem véletlenül volt az egyik legtöbbet elemzett, legnagyobb hatású kortárs magyar alkotó. Nehéz elfogadni, hogy személyesen már nem találkozhatunk vele, még annyi-annyi mindent nem beszéltünk meg…

Emlékét megőrizzük, osztozunk hozzátartozóival a gyászban.