Búcsúzunk Kiss Magditól (1946–2025)

Megrendüléssel értesültünk Kiss Magdi, a sepsiszentgyörgyi színház egykori szervezőjének, lelkes népszerűsítőjének halálhíréről. Személyében egy igazán hű rajongóját veszítette el színházunk, aki a hetvenes évektől mindmáig támogatta intézményünket legjobb képességei és lehetőségei szerint.

Pedagógus család gyermekeként Bodokon nőtt fel, pár évig maga is tanítóként dolgozott Gyergyóban a férjével együtt, akivel a hetvenes években költöztek vissza Sepsiszentgyörgyre, és kezdtek el még huszonévesen közönségszervezőként dolgozni a színháznál. Dukász Anna igazgató szerződtette őket. Később, Sylvester Lajos igazgatása idején egy leépítés alkalmával Kiss Magdi átkerült a tanügybe, de 1986-ban visszatért a színházhoz, és hosszú évtizedekig – Dali Sándor, Nemes Levente, Bocsárdi László igazgatók idejében is –, nyugdíjazásáig lelkes közönségszervezője maradt az intézménynek.

Csupa szív-lélek ember volt, vidám és szabad, Dukász Anna igazgató azt mondta róla, hogy olyan, akár egy mezei vadvirág. A rajongásig szerette a színházat, teljes odaadással végezte a munkáját, a legnehezebb időszakokban is mindent megtett azért, hogy az intézmény működhessen. Olyan szervező volt, aki a semmiből is bőséges vacsorákat, meleg termeket varázsolt a társulatnak a kiszállások legendásan rossz körülményei közepette. Bár a sepsiszentgyörgyi színház hőskorában egészen más játékstílushoz szokott, a legmodernebb, legmaibb előadásoktól sem zárkózott el, haláláig rendszeresen járt színházba, minden érdekelte, ami a színházzal kapcsolatos volt. Nyugdíjasként is szervezte a közönséget, hisz minden beszélgetése a színházhoz kanyarodott.

Magdika, köszönjük a rajongásod, további örömteli szervezkedést az égi társulatnál!

Emléked megőrizzük.