Játék Tamásival két részben az Énekes madár című színjáték alapján
A csoda
Az 1933-ban született Énekes madár a hagyományos konfliktusos dráma és a mitikus-szakrális dráma ötvözete. Törekvéseiben talán a leginkább Federico García Lorca színpadi világával rokonítható. A konkrétan értelmezhető társadalmi keret háttérbe szorul a szürreális, látomásos megoldásokkal szemben. Egyfajta idő feletti, zárt világban játszódik a történet, mely a tisztaság és az igaz szerelem diadala az irigység, és a jót mindenáron elpusztítani akaró erők felett.
Az idősödő vénleány testvérpár, Gondos Eszter és Regina maga gazdálkodik, küzd a falu előtti megbecsülésért, amelynek „koronáját” férjhez menetelük jelentené, de sem Bakk Lukács, sem Préda Máté nem szerelmes, s emiatt halogatják az esküvőt hosszú évek óta. Velük ellentétben Gondos Magdó és Kömény Móka egymásratalálása az igaz szerelem jegyében születik – felébresztve az idősebbek irigységét és féltékenységét. A szerelem igen furcsa jelenség. Az ember még nem is tudja, mit akar, csak épp azon veszi észre magát, hogy nyáreste van, s ő – zsebében két madártojással – igyekszik valahová, ki tudná megmondani ilyenkor, hogy hová? Nem tudja még, hogy tulajdonképpen mire is lesz jó ez a nagy készülődés, ám lehet, hogy reggelre virradóra ő maga is énekes madárként ébred – valami furcsa csoda folytán, ami égi madárrá változtatja mindazokat, akik még emberi dalt énekelnek e földön. S hogy milyen nehéz megóvni egy énekes madarat, azt mutatja meg e kétrészes darab.