Játék Tamásival két részben az Énekes madár című színjáték alapján
A csoda
Rendező: BOCSÁRDI László
Tamási Áron Énekes madár című színjátékából készült A csoda című előadás a Tamási Áron Színház 2001/2002-es évadának egyik legnagyobb szakmai- és közönségsikernek örvendő, meghatározó jelentőségű produkciója volt. A Tamási Áron nevét viselő intézmény fennállásának 60. évfordulója alkalmából új szereposztásban és néhány lényeges koncepcionális módosítással felújításra kerül az előadás.
Az 1933-ban született Énekes madár a hagyományos konfliktusos dráma és a mitikus-szakrális dráma ötvözete. Törekvéseiben talán a leginkább Federico García Lorca színpadi világával rokonítható. A konkrétan értelmezhető társadalmi keret háttérbe szorul a szürreális, látomásos megoldásokkal szemben. Egyfajta idő feletti, zárt világban játszódik a történet, mely a tisztaság és az igaz szerelem diadala az irigység, és a jót mindenáron elpusztítani akaró erők felett.
Az idősödő vénleány testvérpár, Gondos Eszter és Regina maga gazdálkodik, küzd a falu előtti megbecsülésért, amelynek „koronáját” férjhez menetelük jelentené, de sem Bakk Lukács, sem Préda Máté nem szerelmes, s emiatt halogatják az esküvőt hosszú évek óta. Velük ellentétben Gondos Magdó és Kömény Móka egymásratalálása az igaz szerelem jegyében születik – felébresztve az idősebbek irigységét és féltékenységét. A szerelem igen furcsa jelenség. Az ember még nem is tudja, mit akar, csak épp azon veszi észre magát, hogy nyáreste van, s ő – zsebében két madártojással – igyekszik valahová, ki tudná megmondani ilyenkor, hogy hová? Nem tudja még, hogy tulajdonképpen mire is lesz jó ez a nagy készülődés, ám lehet, hogy reggelre virradóra ő maga is énekes madárként ébred – valami furcsa csoda folytán, ami égi madárrá változtatja mindazokat, akik még emberi dalt énekelnek e földön. S hogy milyen nehéz megóvni egy énekes madarat, azt mutatja meg e kétrészes darab.
Az 1933-ban született Énekes madár a hagyományos konfliktusos dráma és a mitikus-szakrális dráma ötvözete. Törekvéseiben talán a leginkább Federico García Lorca színpadi világával rokonítható. A konkrétan értelmezhető társadalmi keret háttérbe szorul a szürreális, látomásos megoldásokkal szemben. Egyfajta idő feletti, zárt világban játszódik a történet, mely a tisztaság és az igaz szerelem diadala az irigység, és a jót mindenáron elpusztítani akaró erők felett.
Az idősödő vénleány testvérpár, Gondos Eszter és Regina maga gazdálkodik, küzd a falu előtti megbecsülésért, amelynek „koronáját” férjhez menetelük jelentené, de sem Bakk Lukács, sem Préda Máté nem szerelmes, s emiatt halogatják az esküvőt hosszú évek óta. Velük ellentétben Gondos Magdó és Kömény Móka egymásratalálása az igaz szerelem jegyében születik – felébresztve az idősebbek irigységét és féltékenységét. A szerelem igen furcsa jelenség. Az ember még nem is tudja, mit akar, csak épp azon veszi észre magát, hogy nyáreste van, s ő – zsebében két madártojással – igyekszik valahová, ki tudná megmondani ilyenkor, hogy hová? Nem tudja még, hogy tulajdonképpen mire is lesz jó ez a nagy készülődés, ám lehet, hogy reggelre virradóra ő maga is énekes madárként ébred – valami furcsa csoda folytán, ami égi madárrá változtatja mindazokat, akik még emberi dalt énekelnek e földön. S hogy milyen nehéz megóvni egy énekes madarat, azt mutatja meg e kétrészes darab.
Szereposztás
Tamási Áron:
NEMES
Levente
Gondos Eszter, vénlány:
D. ALBU
Annamária
Gondos Regina, vénleány:
GAJZÁGÓ
Zsuzsa
Gondos Magdolna, fiatal leány:
KICSID GIZELLA
Bakk Lukács, vénlegény, Eszter vőlegénye:
PÁLFFY
Tibor
Préda Máté, vénlegény, Regina vőlegénye:
VÁTA LORÁND
Kömény Móka, fiatal legény:
NAGY
Alfréd
Köményné, Móka anyja:
MOLNÁR
Gizella
Ismeretlen nő:
PÁL FERENCZI
Gyöngyi
Álarcosok:
DEBRECZI
Kálmán
,
DIÓSZEGI
Attila
,
FAZAKAS MISI
,
KOLCSÁR
József
,
MÁRTON
Lóránt-László
,
MÁTRAY
László
,
NAGY LÁZÁR JÓZSEF
Rendező:
BOCSÁRDI
László
Díszlet/Jelmeztervező:
BARTHA JÓZSEF
Zenei anyag:
KÖNCZEI ÁRPÁD, DRESCH QUARTETT
Dramaturg:
SEBESTYÉN RITA JÚLIA, CZEGŐ CSONGOR
Koreográfus:
KÖNCZEI ÁRPÁD
Zenei összeállítás:
BOCSÁRDI
László
Ügyelő:
VERES BARTHA
Edit
Súgó:
GAZDA
Szende
