Anton Pavlovics Csehov

Meggyeskert

Többnyire Cseresznyéskertként él a magyar színházi köztudatban Csehov 1904-ben született színműve, bár különböző hivatkozásokból kiderült, hogy valójában Meggyeskert a darab eredeti címe, Kosztolányi javaslatára a jó hangzás miatt maradt a már elterjedt változat.

Mint Csehov valamennyi drámai művében, itt is egy helyzetre épül a cselekmény: öt viharos év után hazaérkezik Párizsból Ljubov Andrejevna Ranyevszkaja földbirtokosnő, és megindultan tapasztalja, hogy a szeretett családi ház, az otthon, ugyanolyan békés harmóniát áraszt, mint régen. A hazatérés öröme azonban nem tarthat sokáig, mert Lopahin, a család egykori jobbágyának fia, aki mára újgazdag kereskedővé vált, szomorú hírt közöl: ha nem fizetik ki a felhalmozott adósságot, elárverezik a birtokot és a meggyeskertet. Bár Csehov szerint komédiának készült, a magány, a vesztett illúziók, az elmúlás drámája a Meggyeskert, melyben a mindenkori ember erőtlensége, tehetetlensége szólal meg. Tükröt tart, melyben láthatóvá válik törekvéseink sikertelensége, melyben saját életünk kudarcai is felsejlenek.

Sardar Tagirovsky Oroszországban született, jelenleg Budapesten élő fiatal rendező, színész, bábszínész, a Maesteén Társulat vezetője, különböző kísérleti jellegű színházi előadások, projektek, műhelymunkák ötletgazdája, szervezője, rendezője. Miután több színházi és televíziós szerepben kipróbálta magát, olyan neves színházi alkotóktól tanult, mint Paolo Antonio Simioni, Oleg Zsukovszkij, Ascher Tamás. 2012-ben sikeresen felvételizett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színházrendezői szakára, Bocsárdi László osztályába.

Szereposztás

Ranyevszkaja, Ljubov Andrejevna: D. ALBU Annamária

Ánya: BENEDEK Ágnes

Várja: KOVÁCS Kati

Gajev: SZAKÁCS László

Lopahin: PÁLFFY Tibor

Trofimov: NAGY Alfréd

Szimeonov-Piscsik: ERDEI Gábor

Sarlotta Ivanovna: GAJZÁGÓ Zsuzsa

Jepihodov: DERZSI Dezső

Dunyasa: PÁL FERENCZI Gyöngyi

Firsz: NEMES Levente